Minden embernek jogos igénye, hogy kényelemben éljen és mindennapi szükségleteit megfelelő színvonalon ki tudja elégíteni. Az elmúlt száz évben igen nagy utat tett meg az emberiség e téren. Eltekintve az országok közötti, illetve a társadalmi - sajnálatosan nagy - egyenlőtlenségektől, a technikai haladás lehetővé teszi, hogy kényelmes, jól fűtött lakásokban éljünk; amelyben este villanyvilágítás áraszt fényt, tévé, hűtőszekrény, videomagnó, számítógép teszi kellemesebbé napjainkat. A távolságok összezsugorodtak: távoli földrajzi helyek is könnyen elérhetők gépkocsi, vonat, repülőgép segítségével.
Ha megvizsgálunk néhány találomra felsorolt kényelmi eszközt, beláthatjuk, hogy mindehhez energia kell. A fejlődést nagymértékben meghatározza a kellő mennyiségű energia előállítása. Az embernek azonban jogos kívánsága az is, hogy szabadidejében kimenjen a természetbe, kiránduljon az erdőben, élvezze a tiszta levegőt és a természet szépségét.
Sajnos - mint az egyre szélesebb körben ismert - az ember egyre intenzívebb és folyamatosan terjeszkedő tevékenysége igen nagy rombolást végzett és végez a természeti környezetben: a fák és bokrok lombja, a növényzet szerte a világon nem olyan dús és zöld, mint az iparosodás megindulása előtt, mert savas esők pusztítják őket. A madarak, a négylábúak száma jelentősen megcsappant az egyre visszaszoruló és szegényedő természetben. A természeti környezet rongálásának egyik jelentős tényezője a légkörszennyezés. Ennek egyik "tettese" az energiatermelés. A légkör minőségének megóvása egyre inkább elsőrendű gondja mindazoknak, akik az emberiség, a Föld jövőjéért aggódnak:
Lássuk a tényeket! A hagyományos ásványi tüzelőanyaggal működő erőművek elképesztő mennyiségű oxigént fogyasztanak el a légkörből. Cserébe nagy mennyiségű szén-dioxidot, kén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe, aminek máris erősen jelentkeznek káros hatásai.
Ez egyre súlyosabb helyzetet teremt: például a növekvő szén-dioxid-tartalom az ún. üvegházhatás következtében a Föld éghajlatának beláthatatlan következményekkel járó felmelegedését okozza. A fenyegető veszély láttán a fejlettebb országok máris kötelezettséget vállaltak a káros kibocsátások csökkentésére, de mivel az energiaigény egyre növekszik, elemzők szerint nem fog sikerülni a vállalások betartása. A harmadik világ országai pedig nem vállaltak semmit, sőt gyorsuló fejlődésük következtében energiaigényük 2040-re várhatólag a mainak hétszeresére (!) növekszik.
Mi hát a megoldás? A zöld mozgalmak által javasolt út, a megújuló energiaforrások hasznosítása és az intenzív energiatakarékosság jó irányt jelöl ki, de a problémák megoldásához nem elegendő. Ha a megújuló forrásokból való energiatermelést maximálisan fejlesztenék, 2040 körül akkor is az igényeknek legfeljebb csak 20 százalékát tudnák e módszerrel fedezni. Mai részarányuk kevesebb, mint 3 százalék. Ebben a számban nem szerepel a vízenergia, de annak használata nem bővíthető korlátlanul: a kihasználható vízenergia-készletek mennyisége a Földön véges.
Van azonban egy energiatermelési mód, amely máris kellő mennyiségben rendelkezésünkre áll, megfelelő beruházásokkal teljesítménye szükség szerint növelhető, és jórészt mentes a jelenleg általánosan használt energiatermelési módok káros hatásaitól. Ez nem más, mint az atomenergia. Légszennyezés szempontjából igen kedvezőek a tulajdonságai.
Különböző erőműtípusok tüzelőanyag-felhasználása és szennyezőanyag-kibocsátása (1000 MW-os teljesítmény, évi 6600 órás kihasználtság (75%), összességében tehát évi 6.600 GWh villamos energia termelése esetén, adatok tonnában) |
|
|||||
|
|
Szénerőmű |
Lignit- erőmű |
Olajtüzelésű erőmű |
Földgáz-tüzelésű erőmű (CCGT) |
Atom-erőmű |
|
|
Tüzelőanyag- fogyasztás |
2 000 000 |
7 600 000 |
1 289 768 |
920 000 |
21 |
|
|
Oxigén-felhasználás |
3 800 000 |
4 800 000 |
3 270 047 |
1 600 000 |
0 |
|
|
Szén-dioxid-kibocsátás |
5 200 000 |
6 600 000 |
4 496 314 |
2 200 000 |
0 |
|
|
Kén-dioxid-kibocsátás |
3 800 |
4 300 |
3 134 |
1 200 |
0 |
|
|
Nitrogén-oxidok |
3 800 |
4 300 |
3 134 |
3 500 |
0 |
|
|
Por |
600 |
640 |
470 |
200 |
0 |
|
|
Hamu |
150 000 |
950 000 |
2 000 |
0 |
0 |
|
Megjegyzés: az egyes erőműtípusoknál a tüzelő(fűtő)anyagtól függően eltérő jellegű és mennyiségű hulladék anyag is keletkezik, amelyek kezelése további költséget jelent.
Ezeket a mennyiséget nehéz elképzelni. A négy paksi blokk (összesen 2000 MW) üzeme által közel annyi oxigént takarítunk meg, mint amennyit az összes magyarországi erdő termel egy év alatt. Ez nagyjából az ország egész lakossága által az egész év folyamán belélegzett oxigén mennyiségét jelenti.
Amíg valami új, eddig nem ismert energiatermelési technológia nem jelenik meg, vagy amíg a megújuló energiaforrások terén valami eddig előre nem látott fejlődés nem következik be, a növekvő energiaigények fedezésében az atomenergia semmiképp nem nélkülözhető. Mivel nem nélkülözhetjük, feladatunk az, hogy a modern biztonsági követelmények betartásával, maximális szakértelemmel használjuk mindannyiunk javára. A paksi atomerőműben ezt tesszük. Nemzetközi szakértő csoportok megállapítása szerint a paksi szakemberek felkészültsége kiváló, az atomerőmű biztonságos.