Környezetvédelem:
Sokat vitatott kérdés, hogy szükségünk van-e az atomenergiára. Napjainkban, mind hazánkban, mind külföldön a média egyre több figyelmet szentel az energetika jövőjének.
Az emberiség egyre több energiát igényel, emiatt a Föld szénhidrogén-forrásai rohamosan csökkennek. Az évmilliárdok alatt képződött fosszilis tüzelőanyagokat évtizedek alatt kimerítjük, közben olyan új káros fogalmakkal, jelenségekkel kell megismerkednünk, mint az üvegházhatás, a savas eső vagy éppen az ózonlyuk.
A megújuló energiaforrások, mint a szél-, a víz- és a napenergia gazdaságos felhasználására a tudomány és a technika jelenlegi állása, fejlettsége alapján korlátozott lehetőség mutatkozik.
Az atomerőművek – ha azokat a ma megvalósítható legnagyobb és a még megfizethető biztonságúra építik – tisztábbak és gazdaságosabbak, mint a hagyományos tüzelőanyagokat égető erőművek.
Különböző erőműtípusok tüzelőanyag-felhasználása és szennyezőanyag-kibocsátása (1000 megawatt teljesítmény, évi 6600 óra kihasználtság (75 százalék), összességében tehát
évi 6600 gigawattóra villamos energia termelése esetén, tonnában)
|
|
Szénerőmű |
Lignit- erőmű |
Olajtüzelésű erőmű |
Földgáz-tüzelésű erőmű (CCGT) |
Atomerőmű |
|
Tüzelőanyag- fogyasztás |
2 000 000 |
7 600 000 |
1 289 768 |
920 000 |
21 |
|
Oxigén-felhasználás |
3 800 000 |
4 800 000 |
3 270 047 |
1 600 000 |
0 |
|
Szén-dioxid-kibocsátás |
5 200 000 |
6 600 000 |
4 496 314 |
2 200 000 |
0 |
|
Kén-dioxid-kibocsátás |
3 800 |
4 300 |
3 134 |
1 200 |
0 |
|
Nitrogén-oxidok |
3 800 |
4 300 |
3 134 |
3 500 |
0 |
|
Por |
600 |
640 |
470 |
200 |
0 |
|
Hamu |
150 000 |
950 000 |
2 000 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Paksi Atomerőmű két nagyobb nemzeti park a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park által határolt területen helyezkedik el. Az emberi beavatkozás ellenére az erőmű közvetlen környezete bővelkedik a természeti kincsekben. A homoki gyepek, a mocsári, lápréti, ligeti növényzet (Régi- és Új-Brinyó), az égeres láp-mocsár erdő, a dunaszentgyörgyi fás legelő, a paksi dunai ártér számos védett növény- és állatfaj számára nyújt élőhelyet.
A melegvíz beömlésének hatására a Dunában található összes biomassza mennyisége is nagyobb, mint a felsőbb szelvényekben. A beömlés alatti néhány kilométeres szakasz vízi élővilága az egyik leggazdagabb faji összetételű a térségben. Különböző gázlómadarak nagy előszeretettel táplálkoznak ott, különösen akkor, amikor télen a környező tavak befagynak.
Az atomerőmű kerítése mellett található, példamutatóan kialakított horgászparadicsom létesítésében jelentős részt vállalt az erőmű, és folyamatosan biztosítja a tavak vízutánpótlását is. A horgászható vízfelület mintegy 55 hektár. A Kondor-tó a néhol 7 méteres vízmélységével, a partot övező vén fáival, a bokros, nádas parttal ideális élőhelyet teremt mind a vízi, mind a vízparti élővilág számára. Ezért szigorúan óvják a tavak környezetét is.
Az erőműtől csaknem 20 kilométere fekszik Tolna megye kiemelt üdülőközpontja, a Fadd-Dombori Duna-holtág. Nyaranta pihenni vágyók ezrei keresik fel ezt a különleges természeti adottságú, sok száz nyaralóházból, közösségi létesítményekből álló területet. Az atomerőmű közreműködésével kialakított csatornarendszernek köszönhetően a korábban pusztuló holtág új életre kelt, újra fészkel a kócsag, a vörösgém, a vándorsólyom és az egerészölyv, illetve megfelelő lakóhelyre találtak a nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó) is.
A környezetelemző vizsgálatok eredményeit egyrészt az üzemi környezeti távmérő állomások mérési adatai, valamint nagyszámú természetes minta (fű, talaj, tej, hal, felszíni- és talajvizek stb.) laboratóriumi vizsgálata adja. Az alkalmazott mintavételi, -feldolgozási és méréstechnikai módszerek lehetővé tették rendkívül alacsony radioaktív koncentráció meghatározását. A környezetelemző vizsgálatok megállapították, hogy az atomerőmű működése a környezetre nincs káros hatással, légszennyezőanyag-kibocsátása pedig még a közvetlen környezetre sem jelent semmiféle veszélyt.
Az atomerőmű használt vize – a Duna erőmű utáni szakaszán a vízhőmérséklet, az oxigénmutatók, valamint egyes mikroszennyezők, olaj és háztartási szennyvízre jellemző komponensek tekintetében – az átlagos dunai szennyeződésnek megfelelő szintet mutat.
Hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodás tervszerűen zajlik, elsődleges cél a hulladékok átadása újrahasznosításra. Az ipari hulladékoknak például több mint 90 százalékát újrahasznosítják.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. környezetközpontú irányítási rendszert működtet, ennek egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése.
Az atomerőmű hulladékgazdálkodásával kapcsolatban a legfontosabb kérdés a radioaktív hulladékok megfelelő tárolása, illetve elhelyezése. Az itt termelődött kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére a Bátaapátiban kialakított Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló szolgál.
A kiégett fűtőelemek biztonságos kezelésére jelenleg több megközelítés is létezik, az átmeneti tárolás azonban elkerülhetetlen lépés. Műszaki okok miatt a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos tevékenységek kezdeti időszakában mindig szükség van átmeneti tárolásra. Ezen idő alatt jelentősen lecsökken a kiégett fűtőelemek sugárzása és hőtermelése, ami megkönnyíti a későbbi műveletek elvégzését.
A kiégett kazetták az erőmű területén felépített Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT) kerülnek.
Az atomerőmű nukleáris környezetvédelmének feladata az erőmű radioaktív kibocsátásának ellenőrzése, összetételének meghatározása, a környezet természetes és mesterséges eredetű sugárzási viszonyainak folyamatos figyelése.
A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonyaira az atomerőmű közvetlenül mérhető hatással nem volt. Az előbbiekből következik, hogy a kibocsátásokból származó lakossági dózisjárulék nagyjából. ezred része a hatósági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsugárzásból származó sugárterhelésnek.
Természetes |
(2,4 mSv/év) |
kozmikus külső |
0,3 mSv |
kozmikus belső |
0,015 mSv |
földkérgi külső |
0,5 mSv |
földkérgi belső |
1,6 mSv |
Mesterséges |
(0,4 mSv/év) |
nukleáris ipar |
0,0002 mSv |
orvosi célú |
0,4 mSv |
atomrobbantás |
0,01 mSv |
A felelősen dolgozó képzett szakemberek által működtetett atomerőmű tiszta, környezetbarát létesítmény. Nem fogyaszt oxigént, nem bocsát ki szén-dioxidot, kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, port, pernyét és salakot sem, ezáltal a globális felmelegedést okozó üvegházhatás fokozásához sem járul hozzá.
További információ a témában: