Szalagparancsok kihagyása
Ugrás a fő tartalomhoz

eng | hun
Skip Navigation LinksAtomerőmű Kezdőlap Rólunk Duna vízhőmérséklet-mérés

 

Összefoglaló az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Duna vízhőmérséklet-mérési tevékenysége kapcsán

Jogszabályi háttér

A Paksi Atomerőműre irányadó 15/2001 (VI.6.) KöM rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:

10. § (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében

a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 °C-nál, illetve +4 °C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem lehet nagyobb;

b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot.

(2) A hőterhelésre vonatkozó egyéb, vízminőség-védelmi érdekből szükséges korlátozásokat a környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján a környezethasználat engedélyezése során állapítja meg.

A fenti előírásoknak megfelelő részletes szabályokat a Paksi Atomerőmű környezetvédelmi engedélye tartalmazza. A környezetvédelmi engedély hőterhelés-mérési előírásait a környezetvédelmi hatóság (Baranya Megyei Kormányhivatal) 163-26/2016 számú határozata rögzíti.

A Duna víz-hőmérséklet mérése joghatással járó mérésnek minősül. Erre vonatkozóan a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény határoz meg követelményeket, amely alapján a mérést kalibrált, használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni - a Paksi Atomerőműben a Duna víz-hőmérséklet mérésére alkalmazott mérések esetében ez minden esetben teljesül.

„2.3. A Duna élővilágának a hőszennyezés elleni védelme érdekében:

2.3.1. A kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 ˚C-nál, illetve +4 ˚C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 ˚C-nál nem lehet nagyobb.

2.3.2. A kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény (a továbbiakban: referencia szelvény) bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 ˚C-ot.

Kibocsátási pont: Duna 1526,000 fkm szelvénye

Referencia szelvény: Duna 1525,500 fkm szelvénye

2.3.3. A hűtés céljából kivett Duna víz és a kibocsátásra kerülő felmelegített hűtővíz eredményekhez való hozzáférés lehetőségét biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére.

2.3.4. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete az Országos Vízjelző Szolgálat napi jelentése szerint a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy annak észlelésétől számított 4 órán belül a Kormányhivatalt írásban értesíteni kell.

2.3.5. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy a referencia szelvényben mérőhajóról, kézi méréssel kell ellenőrizni a 30 ˚C-os hőkorlát folyamatos betartását. A Kormányhivatal számára biztosítani kell a rendkívüli méréseken való részvétel lehetőségét.

A 30 ˚C-os hőkorlát betartását „A Paksi Atomerőmű hőterheléséhez kapcsolódó üzemviteli rendszer továbbfejlesztése és az elkeveredés javításának vizsgálata” tárgyában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék által készített tanulmányban foglalt alábbi módszertan szerint kell ellenőrizni.

- A mérési referencia szelvényben a víz hőmérsékletének meghatározása mérőhajóról történik. A mérőhajó sebessége mintegy 0,5 m/s. A mérést két mélységben (0,5 m és 1,5 m) kell végrehajtani.

Mindkét mélységben a Duna jobb part – hőcsóva határ – Duna jobb part mérési sorozatból legalább ötöt szükséges végezni, hogy megfelelő számú adat álljon rendelkezésre

- a mérési helyek GPS koordinátáit rögzíteni szükséges. Törekedni kell arra, hogy az adathalmaz lehetőség szerint térben és időben is minél egyenletesebb legyen (különösen a hajófordulóknál).

A mérési eredményekből ki kell szűrni a Duna víz háttér hőmérsékletével közel azonos méréseket (tekintettel arra, hogy ez nem a hőcsóvában végbemenő folyamat eredménye), valamint a hajó fordulásából adódó, kis távolságon belüli többszörös mérési adatokat (melyek a GPS koordinátákból leolvashatók).

- A mért értékek statisztikai kiértékelését a csóva egészére kell elvégezni. Az értékelés során a mért keresztszelvény hőcsóvára redukált mérési sorozatának elemein értelmezett tapasztalati eloszlásfüggvény 95%-os konfidenciaszintjéhez tartozó értéke nem haladhatja meg a 30 ˚C-os hőkorlátot.

2.3.6. A vízhőmérséklet mérési eredményeket negyedévente, a tárgyi negyedévet követő 15. napig meg kell küldeni a Kormányhivatal részére.

2.3.7. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete a 25 ˚C-ot eléri, illetve az feletti, úgy a referencia szelvényben elvégzett méréssorozatok részletes adatsoraival kiegészített mérési eredményeket, valamint a statisztikai kiértékelés eredményét a mérések elvégzését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Kormányhivatal részére.”

A mérés megvalósítása

Az előírások értelmében „ha a hidegvíz csatorna mérése szerint a Duna vízhőmérséklete eléri a 25 Celsius fokot, akkor meg kell kezdeni napi gyakoriságú hőmérsékletmérés végrehajtását a hőcsóva maximális hőmérsékletének meghatározásához a kifolyástól számított 500 m-es Duna szelvényében.”

A Duna hőmérséklete július 30-án érte el először a határértéket: e naptól kezdve a Paksi Atomerőmű munkatársai augusztus 26-ig (amikor is a Duna hőmérséklete a jogszabályban meghatározott hőfok alá süllyedt) minden nap elvégezték az előírt méréseket.

A mérés lebonyolítását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által 2018. augusztus 1-jén készített – a nagyközönség számára értelmező feliratozással is ellátott – rövidfilm illusztrálja, amely lentebb érhető el.

A mérések eredményei

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a vízhőmérséklet-mérések adatait közérdekű adatigénylés keretében többször is kiadta az igénylőknek – és természetesen meg fogja ezt tenni a továbbiakban is, így az információk bárki számára megismerhetők.

A mérési eredményeket összefoglaló grafikon itt található.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. – ahogyan tette azt eddig is – továbbra is kész lehetőséget biztosítani a civil szervezetek számára a területén történő vízhőfok mérések elvégzésére.

A mérési eredmények hatása az atomerőmű biztonságosságára és termelésére

A Duna nyári időszakban megemelkedett vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű biztonságosságát nem befolyásolja. A felmelegedett Duna-víz az atomerőmű hő-körfolyamatának hatásfokát, így a megtermelt villamos-energia mennyiségét is csökkentette.

Az atomerőmű több évtizedes konzervatív üzemeltetési gyakorlata szerint az alacsony valószínűségű helyzetekre is szükséges az előre átgondolt alapos felkészülés, így arra az esetre is létezik intézkedési terv, ha a Duna vízhőmérséklete a torkolattól mért 500 méteres szelvényben meghaladná a 30 Celsius fokos korlátot. Ebben az esetben a hőmérsékletkorlát túllépésének mértékében - 0,1 Celsius fokonként 20 MW-tal – kellene csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet.

Szélsőségesen alacsony vízállás mellett is a Duna vízhozama kb. 900 m 3/sec, az erőmű pedig a négy blokk párhuzamos névleges teljesítményű üzeme mellett kb. 100 m3/sec hűtővizet igényel. Extrém alacsony vízállás esetén is az erőmű hűtése szempontjából megfelelő vízhozam tartalék áll rendelkezésre a Dunában.