Összefoglaló az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Duna vízhőmérséklet-mérési
tevékenysége kapcsán
Jogszabályi háttér
A Paksi Atomerőműre irányadó 15/2001 (VI.6.) KöM rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:
10. § (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében
a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 °C-nál, illetve +4 °C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem lehet nagyobb;
b)
a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény
bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30
°C-ot.
(2) A hőterhelésre vonatkozó egyéb, vízminőség-védelmi érdekből szükséges korlátozásokat a környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján a környezethasználat engedélyezése során állapítja meg.
A fenti előírásoknak megfelelő részletes szabályokat a Paksi Atomerőmű környezetvédelmi engedélye tartalmazza. A környezetvédelmi engedély hőterhelés-mérési előírásait a környezetvédelmi hatóság (Baranya Megyei Kormányhivatal) 391-18/2017 számú határozata rögzíti.
A Duna víz-hőmérséklet mérése joghatással járó mérésnek minősül. Erre vonatkozóan a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény határoz meg követelményeket, amely alapján a mérést kalibrált, használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni - a Paksi Atomerőműben a Duna víz-hőmérséklet mérésére alkalmazott mérések esetében ez minden esetben teljesül.
„2.3. A Duna élővilágának a hőszennyezés elleni védelme érdekében:
2.3.1. A kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti
különbség 11 ˚C-nál, illetve +4 ˚C alatti befogadó víz hőmérséklet
esetén 14 ˚C-nál nem lehet nagyobb.
2.3.2. A kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő
szelvény (a továbbiakban: referencia szelvény) bármely pontján a
befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 ˚C-ot.
Kibocsátási pont: Duna 1526,000 fkm szelvénye
Referencia szelvény: Duna 1525,500 fkm szelvénye
2.3.3. A hűtés céljából kivett Duna víz és a kibocsátásra kerülő
felmelegített hűtővíz eredményekhez való hozzáférés lehetőségét
biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi hatáskörében eljáró
Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére.
2.3.4. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete az Országos Vízjelző Szolgálat
napi jelentése szerint a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy
annak észlelésétől számított 4 órán belül a Kormányhivatalt írásban
értesíteni kell.
2.3.5. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt
meghaladja, úgy a referencia szelvényben mérőhajóról, kézi méréssel
kell ellenőrizni a 30 ˚C-os hőkorlát folyamatos betartását. A
Kormányhivatal számára biztosítani kell a rendkívüli méréseken való
részvétel lehetőségét.
A 30 ˚C-os hőkorlát betartását „A Paksi Atomerőmű hőterheléséhez
kapcsolódó üzemviteli rendszer továbbfejlesztése és az elkeveredés
javításának vizsgálata” tárgyában a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék által
készített tanulmányban foglalt alábbi módszertan szerint kell
ellenőrizni.
- A mérési referencia szelvényben a víz hőmérsékletének meghatározása
mérőhajóról történik. A mérőhajó sebessége mintegy 0,5 m/s. A mérést
két mélységben (0,5 m és 1,5 m) kell végrehajtani.
Mindkét mélységben a Duna jobb part – hőcsóva határ – Duna jobb part
mérési sorozatból legalább ötöt szükséges végezni, hogy megfelelő számú
adat álljon rendelkezésre
- a mérési helyek GPS koordinátáit rögzíteni szükséges. Törekedni kell
arra, hogy az adathalmaz lehetőség szerint térben és időben is minél
egyenletesebb legyen (különösen a hajófordulóknál).
A mérési eredményekből ki kell szűrni a Duna víz háttér hőmérsékletével
közel azonos méréseket (tekintettel arra, hogy ez nem a hőcsóvában
végbemenő folyamat eredménye), valamint a hajó fordulásából adódó, kis
távolságon belüli többszörös mérési adatokat (melyek a GPS
koordinátákból leolvashatók).
- A mért értékek statisztikai kiértékelését a csóva egészére kell
elvégezni. Az értékelés során a mért keresztszelvény hőcsóvára redukált
mérési sorozatának elemein értelmezett tapasztalati eloszlásfüggvény
95%-os konfidenciaszintjéhez tartozó értéke nem haladhatja meg a 30
˚C-os hőkorlátot.
2.3.6. A vízhőmérséklet mérési eredményeket negyedévente, a tárgyi
negyedévet követő 15. napig meg kell küldeni a Kormányhivatal részére.
2.3.7. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete a 25 ˚C-ot eléri, illetve az
feletti, úgy a referencia szelvényben elvégzett méréssorozatok
részletes adatsoraival kiegészített mérési eredményeket, valamint a
statisztikai kiértékelés eredményét a mérések elvégzését követően
haladéktalanul meg kell küldeni a Kormányhivatal részére.”
A mérés megvalósítása
Az előírások értelmében „ha a hidegvíz csatorna mérése szerint a Duna vízhőmérséklete eléri a 25 Celsius fokot, akkor meg kell kezdeni napi gyakoriságú hőmérsékletmérés végrehajtását a hőcsóva maximális hőmérsékletének meghatározásához a kifolyástól számított 500 m-es Duna szelvényében.”
A Duna hőmérséklete július 30-án érte el először a határértéket: e naptól kezdve a Paksi Atomerőmű munkatársai augusztus 26-ig (amikor is a Duna hőmérséklete a jogszabályban meghatározott hőfok alá süllyedt) minden nap elvégezték az előírt méréseket.
A mérés lebonyolítását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által 2018. augusztus 1-jén készített – a nagyközönség számára értelmező feliratozással is ellátott – rövidfilm illusztrálja, amely lentebb érhető el.
A mérések eredményei
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a vízhőmérséklet-mérések adatait közérdekű adatigénylés keretében többször is kiadta az igénylőknek – és természetesen meg fogja ezt tenni a továbbiakban is, így az információk bárki számára megismerhetők.
A 2018. évi mérési eredményeket összefoglaló grafikon itt található.
A 2019. évi mérési eredményeket összefoglaló grafikon itt található.
A grafikonokon található információk értelmezéséhez röviden összefoglaljuk a fentiekben részletezett szabályokat:
1. A Paksi Atomerőmű a hideg vizes csatorna vízhőmérsékletét (a hideg vizes csatorna torkolatánál) folyamatosan méri.
2. Amennyiben az Országos Vízjelző Szolgálat Paksi Atomerőmű részére küldött napi jelentése vagy a hideg vizes csatornában történt mérés szerint a Duna vízhőfoka eléri a 25 Celsius fokot, a Paksi Atomerőmű megkezdi a dunai hőcsóva hivatalos mérését.
3. 25 Celsius fokos Duna vízhőmérséklet alatt a Paksi Atomerőmű hivatalos mérésre nem köteles: méréseit nem hivatalosan, a személyzet gyakoroltatása céljából végzi. E mérési adatok nem minősülnek hivatalos mérési adatnak.
4. A Paksi Atomerőmű a 2019. évi nem hivatalos, a személyzet gyakorlatoztatását célzó méréseit 2019. augusztus 15-én megszűntette.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. – ahogyan tette azt eddig is – továbbra is kész lehetőséget biztosítani a civil szervezetek számára a területén történő vízhőfok mérések elvégzésére.
A mérési eredmények hatása az atomerőmű biztonságosságára és
termelésére
A Duna nyári időszakban megemelkedett vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű biztonságosságát nem befolyásolja. A felmelegedett Duna-víz az atomerőmű hő-körfolyamatának hatásfokát, így a megtermelt villamos-energia mennyiségét is csökkentette.
Az atomerőmű több évtizedes konzervatív üzemeltetési gyakorlata szerint az alacsony valószínűségű helyzetekre is szükséges az előre átgondolt alapos felkészülés, így arra az esetre is létezik intézkedési terv, ha a Duna vízhőmérséklete a torkolattól mért 500 méteres szelvényben meghaladná a 30 Celsius fokos korlátot. Ebben az esetben a hőmérsékletkorlát túllépésének mértékében - 0,1 Celsius fokonként 20 MW-tal – kellene csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet.
Szélsőségesen alacsony vízállás mellett is a Duna vízhozama kb. 900 m 3/sec, az erőmű pedig a négy blokk párhuzamos névleges teljesítményű üzeme mellett kb. 100 m3/sec hűtővizet igényel. Extrém alacsony vízállás esetén is az erőmű hűtése szempontjából megfelelő vízhozam tartalék áll rendelkezésre a Dunában.