Neumann János

magyar matematikus

1903, Budapest - 1957, Washington

Margittai Neumann János Lajos volt a teljes neve és a világ John von Neumann-nak ismerte. Már a gimnáziumi évei alatt hivatásos matematikusnak számított. 1921-ben egyszerre kezdte meg tanulmányait Budapesten a Tudományegyetem bölcsészkarán és a berlini egyetemen. 1926-ban doktorált matematikából itthon és ugyanabben az évben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját Berlinben. Ezután a legtekintélyesebb egyetemeken tanított.

Az Amerika Egyesült Államokban részt vett a Los Alamosban folyó, az atombombával kapcsolatos kutatásokban. 1955-ben a legmagasabb kormány megbízatást kapta meg, kinevezték az Atomic Energy Commission (Atomenergia Bizottság) tagjává, ahol összesen öten dolgoztak.

A kvantummechanika matematikai problémáival foglalkozott és ért el korszakalkotó eredményeket (1932). Megalkotta a játékelméletet, és a halmazelmélet egyik megalapozója. A lökéshullámok tanulmányozásakor kapott rendkívül bonyolult egyenletek sok numerikus számolást igényeltek. Ennek hatására erősödött meg benne a számítógépek szükségessége. Bekapcsolódott az ENIAC és EDVAC programba és később maga is vezetett fejlesztéseket ezen a területen. Ő javasolta a belső programvezérlés és a kettes számrendszer alkalmazását.